Az öt állat alatt a 30 kilogrammnál nagyobb súlyúak értendők, a gazda pedig saját felhasználásra tarthatná ezeket – tehát nem lehetne kereskedni az állatokkal.
A tervezetben szereplő, kis méretű, vagy A típusú tenyészetben 6-65 állatot lehetne nevelni, a közepes méretű tenyészet 66-130 tagú, a nagy sertéstenyészet legalább 131 fős állománnyal rendelkezik.
A kis méretű – tehát legalább hat sertést nevelő – tenyészet működtetéséhez a gazda már legalább engedélyezett magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkezzen, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A tervezet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása - 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett lenne.
Újdonság az is, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kellene az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges.
„A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A tervezet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra, a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy emiatt, és a cég létrehozásának a kötelezettségei miatt sokan inkább lemondanának a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lenne minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” – mondja a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja.